^Oldal tetejére

Slide 1 Slide 2 Slide 3 Slide 4 Slide 5 Slide 6 Slide 7

Kutyaiskolánk állatorvosa

Dr. Prohászka Márta
Elérhetőségek:
Mobil:06-30/9574-979
TEL/FAX: 33/440-198
Rendelő:
2510 Dorog, Bécsi út 79.

WEBOLDAL

Vizsgaszabályzatok

ÚTMUTATÓ az FCI vizsgák lebonyolításához:

FCI - Vizsgaszabályzatok 2012

 

HPO, BH, Nemzetközi Mondioring Szabályzat 1-3:

MEOE Vizsgaszabályzat gyűjtemény

  

FCI Agility Szabályzatok:

FCI Agility Szabályzat magyar nyelven

 

Hirdetés

Az elmúlt századokban a kutya külleme célzottan, a mi szükségleteink szerint lett alakítva, (vadászkutyák, kotorék ebek, örző-védők, és terelőkutyák). A kutya belső anatómiája, fiziológiai jellemzői ezen célzott tenyésztési folyamatok ellenére sem változott semmit és a ragadozó, húsevő (carnivore) állatéval megegyezőek. (Feldhamer, G.A. 1999. Mammology: Adaptation, Diversity, and Ecology. McGraw-Hill. Pg 260.). Igen rugalmas gyomorral bírnak, melynek funkciója, hogy nagy mennyiségű húst, csontot és belső szerveket legyenek képesek befogani. A gyomruk egyszerű. Viszonylag rövid az előbelük, fejletlen a vakbél és rövid, sima felületű, kevésbé nedves-nyákos vastagbéllel rendelkeznek. Mindez azt jelenti, hogy az étel nagyon gyorsan keresztül megy az emésztőrendszeren. A zöldségeknek és növényi anyagoknak pedig több időre van szükségük a fermentálódáshoz. Ehhez hosszabb, nedvesebb vastagbél, nagyobb, hosszabb, nedvesebb belek és terjedelemsebb vakbél szükséges. A kutyák ezen utóbbiak egyikével sem rendelkeznek, ellenben rövidebb elő és utóbél jellemzi őket, mint húsevő állatokat. Míg a kutyának 4-6 méter bele van, a birkának 4o. Ez megmagyarázza, hogy a növényi anyagok miért távoznak nagyrészben emésztetlen formában. Nincs idő arra, hogy feldarabolódjon, megemésztődjön. Ennek érdekében a tápgyártók előkészített növényi anyagokat adnak a tápokhoz, hogy hasznosulhasson belőlük valami. De igy is fennmarad a kérdés, hogy szükséges-e egyátalán növényi eredetű táplálékot adnunk kutyánknak.

A kutyák alapvetően nem termelik azokat a nyálban található enzimeket, melyek a szénhidrátok és keményítők lebontását kezdik meg a szájban (pl: amiláz) A nyálban található amiláz páldául a mindenevőknél és növényevőknél megtalálhatók, azonban a húsevőknél nem. Ezért ezt a terhet ilyenkor teljes egészében a hasnyálmirígy viseli, magára eröltetve nagy mennyiségű amiláz termelését, annak érdekében hogy meg tudjon bírkózni a növényi eredetű keményítővel, cellulózzal és szénhidrátokkal. Mivel a húsevők hasnyálmirigye nem képes szétválasztani a cellulózt glükóz molekulákra, a kutyák sem képesek hatékonyan emészteni, felhasználni a növényi anyagokat mint fehérje forrást. Ez a növényevők jellemzője (Canine and Feline Nutrition Case, Carey and Hirakawa Published by Mosby, 1995 )

Szakértők egyet értenek abban, hogy a farkasok csak akkor eszik meg az áldozat gyomortartalmát, ha az meglehetősen kicsi (pl. nyúl) és szinte szőrőstűl-bőrőstűl eszik azt meg. L. David Mech, a világ legelismertebb farkas-biológusa, könyvében (Wolves: Behavior, Ecology, and Conservation (2003) )saját és korábbi farkas-biológusok 3oo éves kutatásai és megfigyelései vannak leírva. Ebben a könyveben szerepel: “A farkasok széttépik egy nagyobb préda hasfalát és elfogyasztják a belső szerveket, úgy 
mint: tüdő, szív, máj. A gyomrot illetve vastagbeleket kilukasztják és a tartalmát kirázzák. A növényi tartalom nem érdekli a farkasokat, de gyomorfalat megeszik, a tartalma pedig a préda elejtésének helyén még sokáig tanúskodik a vadászat helyszínéről.
 

A Kerwood Wildlife Eduction Center megfigylései alapján leírja, hogy a farkasok az izmok, belső szervek, zsíros részek mellett a csontokat is megeszik, különös tekintettel a csontvelőre. Amit azonban mindig elkerülnek az a gyomor tartalma. Tehát ha a kutyánkat úgy etetjük mint egy mindenevőt az különös terhet ró a hasnyálmirigyre, annak érdekében hogy meg tudja emészteni a keményítővel teli, szénhidrátban gazdak táplálékot. Ha csak nyerset enne, akkor csak azok az enzimek és abban a mennyiségben termelődnek amelyek szükségesek a fehérjék és zsírok emésztéséhez.

Kutyánk szintén nem rendelkezik olyan baktérium törzsekkel, melyek a vékonybélben lebontják a cellulózt és a keményítőt. Ennek eredményeként a legtöbb növényi forrásból eredő táplálék – még az előkészített is – nem emésztehető  és hasznosítható a kutya számára. Ezért a kutyaeledel gyártók nagy mennyiségű szintetikus vitaminokat és ásványi anyagokat adnak a tápokhoz. (tulajdonképpen a főzés maga már tönkre teszi a vitaminokat és ásványi anyagokat – és pontosan ezért alakul ki a szükség ezek hozzáadására) A gabona alapú zöldségekkel dúsított tápon tartott kutyáknál gyakran fordul elő kórosan vagy gyengén működő immunrendszer és jelentős mértékű enzim és gyomorsav alultermelés, melyek a húsos-csontos táplálék hatékony lebontásához lennének szükségesek.

A kutyák olyannyira hasonlóak a farkasokhoz, hogy gyakran használják fiziológiai modellként a farkasok testi folyamatiank bemutatásához. Ezen kívül a kutyák és farkasok 99.8%-ban megegyező mitokondriális DNS-el rendelkeznek. (Robert K Wayne, Ph.D) A Smithsonian Institute által nemrégiben újrasorolt kutya azonos családba tartozik mint a szürke farkas: Canis lupus. A kutya minden tudományos bizonyítást és fejlődéstörténetet alapul véve, nem más mint egy háziasított farkas. (Feldhamer, G.A. 1999. Mammology: Adaptation, Diversity, and Ecology. McGraw-Hill. pg 472.).

Néhányan azt gondolják, hogy a nyers hússal bevitt  baktériumok ártanak a kutyának. Amennyiben a kutyának immunrendszer elégtelensége vagy valahol mélyen meghúzódó egészségügyi problémája van, akkor ezek a baktériumok valóban okozhatnak gondot, ezért ilyen esetekben fokozatosan, még körültekintőbben kell a kutyának a nyersre való átállást bevezetni.

Egészséges egyedekről beszélve a kutyák meglepően hatékonyan fel vannak fegyverkezve a baktériumok ellen. A nyálukban található lysocin enzim felelős a káros baktériuomk megsemmísítéséért. Rövid emésztőrendszerük pedig eleve arra hivatott, hogy igen gyorsan áthaladjon rajta a táplálék, mely idő nem elegendő a baktáriumok megtelepedéséhez. A gyomor extrém savas környezete szintén távol tartja a baktérium-kolonniákat. 

A tápon tartott kutyák székletében is gyakran előfordulhat különféle kóros baktérium és egysejtű (pl.: giardia) A dokumentált súlyos baktérium fertőzések estében legtöbbször tápos kutyákról van szó akik hosszú ideig tartó az antibitikumos terápianak voltak kitéve. Nem egyszer “hívtak vissza” tápokat baktérium fertőzöttség illetve annak toxikus penésztartalma miatt. A megoldás? Egyszerűen csak mossunk kezet amikor a hússal vagy kutyánk székletével érintkezünk.
És gondoljunk egy pillanatra a kutyára. Ez egy olyan állat, aki saját szőrzete, bőre tisztántartásához száját, nyelvét használja egyetlen eszközként. Fajtársait, kölykeit is ily módon ápolja, tisztogatja anélkül, hogy bármilyen betegség követné ezeket. A kutya egész egyszerűen jóval nagyobb mennyiségű baktérium befogadására és annak leküzdésére képes mint mi , emberek. Egy egészséges kutya nem fog bakteriális fertőzéstől vagy mérgezéstől szenvedni. Egy olyan kutya például amelyik szalmonella fertőzéstől megbetegszik egészen biztos hogy más komoly betegségtől is szenved és egyszerűen nemis volt egészséges, valamilyen kónikus betegségtől szenvedett eleve.

Az alábbi illusztráció a tápgyártásban leginkább használatos összetevőket példázza a teljesség igénye nélkül

Ne legyen kétségünk afelől, hogy a táp az ami bakteriális diszbiózist okoz a kutyáknál, macskáknál. A táp – a kutya emésztőrendszerében – nem csak hogy irritálja a belek falát, de a tökéletes meleg és nedves környezetben,  cukrokkal keményítőkkel és rostokkal kíváló táptalaj a rothasztó baktériumoknak. Ennek egyenes  következménye a tartósan megbúvó és krónikussá váló bélgyulladások, melyek időnként jelentkező hasmenésben mutatkozik meg. Ezt antibiotikumos kezeléssel próbálják rendszerint karbantartani, és ezzel az ördögi kör bezárult.

Forrás:

http://patadoki.hu/

COPYRIGT © 2013 www.dorogikutyaiskola.hu