^Oldal tetejére

Slide 1 Slide 2 Slide 3 Slide 4 Slide 5 Slide 6 Slide 7

Kutyaiskolánk állatorvosa

Dr. Prohászka Márta
Elérhetőségek:
Mobil:06-30/9574-979
TEL/FAX: 33/440-198
Rendelő:
2510 Dorog, Bécsi út 79.

WEBOLDAL

Vizsgaszabályzatok

ÚTMUTATÓ az FCI vizsgák lebonyolításához:

FCI - Vizsgaszabályzatok 2012

 

HPO, BH, Nemzetközi Mondioring Szabályzat 1-3:

MEOE Vizsgaszabályzat gyűjtemény

  

FCI Agility Szabályzatok:

FCI Agility Szabályzat magyar nyelven

 

Hirdetés

Kisbán Kázmér: Gondolatok a csípőízületi diszpláziáról

 

Miklós Levente barátom érdekes írása a januári számban ( "a kutya")a csípőízületi diszpláziáról felelevenítette egy évekkel korábban ért cikkem emlékezetét. Nekem is "vesszőparipám" a téma, véleményem is rokon szerzőével. Mindazonáltal óva intek mindenkit a végletektől , hiszen sokan kívánnak kibújni az állattenyésztői felelősség alól...Az eb fajtákat csak ro-kontenyésztéssel lehet kialakítani, szinten tartani, gyakorlatilag a természetes szelekciót is kizárjuk és a tartási körülmények is megannyi veszélyt jelentenek. A szabadosság tehát nem kaphat igazolást a mégoly' liberális kedvtelési ebtenyésztés gyakorlatában sem !

Időnként felparázslik a vita, az ifjabbak "felfedezik" és rácsodálkoznak a kutya faj tenyésztett populációjában valóban nem elhanyagolható jelentőségű csípőízületi diszpláziára (csd).

A bántalom (displazia coxae) - miközben ma már számos résztudomány foglalkozik vele - erősen megosztja a tudományos világot, ám a laikusok körében leegyszerűsödve jelenik meg. Egyfelől legyintenek, mondván: a használat dönti el a kérdést, vannak használható egyedek és vannak kevésbé vagy egyáltalán nem funkcionálók...

Másfelől "túllihegik" az elváltozás jelentőségét: a teljes mentesítés ábrándját céloznák meg...

Ha egyenként nézzük, akkor mindkét álláspont védhető és önmagában logikusan magyarázha-tó, hiszen mi lehetne igazabb, mint a sok száz éves tapasztalat, az állatokkal foglalkozó ember véleménye? A másik oldalról pedig mi lehetne igazabb, mint a teljességre törekvő alaposság, a rendellenesség végleges felszámolása?

Amikor Magyarországon a csd a kinológiai élet mindennapjaiban beszédtéma lett, akkor még

a mainál sokkal egyszerűbb kép jelent meg róla, azt mondták a vele foglalkozók,

hogy "súlyos öröklődő betegség" és mint ilyen, csak a kíméletlen szelekcióval küzdhető le.

Miután pedig jószerével csak a német juhászkutyások, elsősorban a szolgálati felhasználás területe, valamint a tenyésztők foglalkoztak a kérdéssel, a laikus közvéleményben "német juhászkutya betegségként" okozott riadalmat.

Sajnos még ma is meglehetősen szemellenzős a közvélekedés, ezért illő lenne helyére tenni

a csd-vel kapcsolatos hiteket, de még inkább a tévhiteket!

A csípőízületi diszplázia nem fajtaspecifikus, nem német juhászkutya betegség, hanem szinte minden tenyésztett fajta, elsősorban a közepesnél nagyobb termetűek fejlődési rendellenessége!

A fajta céltudatos tenyésztéséért felelős Standard-gazda egyesület (SV) 1966 óta szűri

az állományát, a súlyos fokozatot kizárja, a közepes fokozatot kezdetben korlátozottan és feltételekkel engedte (ma már nem), tenyésztésre pedig csak az enyhe, az átmeneti és a mentes fokozatokat ajánlja.

A csd elleni küzdelmet az egyik, de fontos szelekciós szempontnak tekinti, amit a többi, ugyanilyen kiválasztási feltétellel párhuzamo-san kell kezelni, hosszú távú és fokozatos program keretében, kiegyensúlyozott módon. Minden túlkapás, előkészítetlen és irreális követelmény többet árt, mint használ, amire volt példa a kinológia és azon belül a fajta történetében.

Helyesnek bizonyult a fajtagazda SV fokozatos javítást megcélzó programja, mert a csd-helyzet javulása mérhető, miközben más fontos szempontokra is kellő figyelmet lehet szentelni!

Ugyanez az analógia jelöli ki a hazai fajtagondozás felelősségét is. Annyi a különbség, hogy amit a nálunk fejlettebb Németország megtehet, azt nekünk tisztes távolságból, bizonyos időeltolódással lehetséges követnünk. Nagyban megkönnyíti a dolgunkat az, hogy a hazai állomány szinte "naprakész" anyaországi utánpótlása a követési távolságot lényegesen lecsökkenti. A vérfrissítő importok és a fedeztetések egy előttünk járó populációt képviselnek: ellenőrzött, immáron sokgenerációsan szűrt egyedek. Hazai felhasználásuk nagyobb biztonságot jelent.

Az ilyen genetikai hátterű egyedek mellett is szükség van persze a körültekintő párosításokra és egy adag szerencse sem árt...

A csd nem egy örökített betegség, hanem máig vitatott arányban felelős örökletes háttér

és tartási, felnevelési körülmények összessége!

A kezdetben öröklődőként megjelölt betegség egyre inkább növekedési rendellenességként aposztrofálható, amely kialakulásában a takarmányozásnak és a terhelésnek mind nagyobb szerepet tulajdonítanak s vele foglalkozó kutatók.

Ez a felismerés is az SV előrelátását igazolja, hiszen a drasztikus szelekcióval, a csak "mentes" egyedek tenyésztésben hagyásával gyakorlatilag kipusztították volna a fajtát! Sokan a német juhászkutya komplex tenyésztését meg nem értő kívülálló "szakértők" egyenesen azt ajánlották, hogy még az oldalági rokonokat is ki kell zárni a továbbtenyésztésből (sic!)...

A hazai legnagyobb felhasználó, a BM is időben rájött arra, hogy a csd-elleni harc realitásait nem szabad figyelmen kívül hagyni. A tenyésztést a civil szférára hagyták, ezzel biztosították a lehető legszélesebb vérkészletet saját céljaik számára, abból kellő számban és minőségben meríthetnek szolgálati ebeket.

A "teoretikusan diszpláziás" kutyák igen nagy része használható még az átlagosnál nagyobb igénybevételű szolgálati ágazatokban is! Vevőként persze árcsökkentő tényezőként lehetett megjelölni az enyhe fokozatot és közvetve azt is elismerték, hogy még a közepes fokozatú egyedek is használható szolgálati ebek.(Különben nem vásárolnák meg azokat.)

Valóban, a hétköznapi tapasztalat is az, személy szerint több évtized távlatában is,

hogy a legsúlyosabb esetektől eltekintve a csd kizárólag röntgenfelvétellel diagnosztizálható

a fiatal kutyákon, miközben az idősebb egyedek használati alkalmassága a csd-től függetlenül

is jelentősen csökkenhet.

A csd nem veleszületett elváltozás, de van örökletes háttere: több gén együttesen szükséges a kifejlődéséhez. A kórkép a gyors növekedés és a negatív környezeti tényezők hatására nyilvánul meg (helytelen táplálás, kövéren tartás, mértéktelen erőltetés). Megállapítható, hogy a helyes takarmányozási és tartási körülmények mellett a csd megelőzhető, illetve enyhe szinten tartható! A megfelelően adagolt kálcium és foszfor, a helyes D-vitamin kiegészítés gátolja a csd kialakulását!

A zöldségfélék, gabonafélék elősegítik az ásványi anyagok beépülését a csontosodás időszakában, viszont a főleg hússal etetés károsan hat a csontképzésre!

A garantált minőségű tápok és konzervek - állandó és szakszerű összetételük révén - segítenek a csd kialakulásának lassításában, illetve megszüntetésében!

Az emberrel ellentétben a kutya ugyan képes a C-vitamint előállítani, mégis az újabb amerikai kutatási eredmények azt igazolják, hogy a kölyökkori C-vitamin kiegészítéssel a csd jelentősen visszaszorítható, a csd legyőzhető!

Egyéves kor előtt ne vonjuk intenzív kiképzésbe és a ringdresszúrával is csínján bánjunk.

A teljesítő képesség a csontozat teljes kifejlődésével, a német juhászkutya felnőtté válásával, azaz kb. 24 hónapos kortól kezdve lesz a legnagyobb!

A csd-szűrés hatékony tenyésztésszervezési módszer, indokolt volt a bevezetése: a HNJE Magyarországon az 1997.01.01-e után született német juhászkutyáknák kötelezővé tette a tenyésztésbe vételhez..

Indokolt az un. "súlyos" fokozat és általában a "közepes" fokozat háttérbe szorítása. Fontos, hogy a legjobb fokozatú egyedek nyilvánosságot kapjanak, amelyek közül a tenyésztők választhatnak javító partnert.

A kölyökvásárlók a csd-röntgenezett tenyészállatok utódait keressék: "a" elismert, azaz háromszög bélyegzővel ellátott szülőktől. A tenyésztő felelőssége, hogy törekedjenek a lehető legjobb csd-státuszú egyedek párosítására, miközben a fajta tenyésztésének komplexitását is szem előtt kell tartani:

- anatómiai tökéletesség (a túl hosszú törzs, a nehéz típus, a túlszögeltség, az inkorrekt végtagállások, a felhúzott ágyék és a csapott far kockázati tényezők!)

- vézen (a használati alkalmasság idegrendszeri követelményei)

- származás (rokontenyésztettség foka, vérvonalak)

- küllem (szépség: szőrzet, színezet, fül -és faroktartás stb.)

A német juhászkutya tenyésztésszervezésé-nek példájával, annak részeként a csípőízületi diszplázia elleni küzdelem jelentőségével arra kívánom ráirányítani a figyelmet, hogy az ebtenyésztés egy esély, ugyanakkor az emberi felelősség egyik fokmérője is. Éljünk hát vele, de ne engedjünk a visszaélésnek !

Kisbán Kázmér

COPYRIGT © 2013 www.dorogikutyaiskola.hu